Firenze igazi nagyváros és habár néhol megtartotta régi szépségét, a modern civilizáció, mint mindenhova, ide is beférkőzött, maga után húzva a hatalmas emberseregeket, akik látni szeretnék, látni akarják a panelházak között megbúvó műemlékeket, amiknek megint meg van a hosszú múltjuk maguk mögött. Erőszakosnak kell lennünk, ahhoz hogy közelebbről is megszemlélhessük a paradicsom kapuját, amit egyszer már az árvíz is elmosott, az aranyból készült jeleneteivel együtt. A főtéren meredező szökőkutaktól el lehet jutni a Pitti palotáig, ha a Városházából induló folyosót követjük, át a Ponte Vecchio-n, az ékszeres üzletek között.
A Boboli kert talán a perzselő hőségben a legszebb, mikor az emberek áhítozva figyelik a vizet spriccelő szökőkutat rögtön a bejárat után. És alig várják, hogy beszabadulhassanak a mesterségesen létrehozott barlangba, amit belülről mintha egy kisgyerek dobott volna össze, nyers stílusában. Beljebb egy enyelgő szoborpár igyekszik ellensúlyozni a szedett-vedett hangulatot, elegáns reneszánsz stílusban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése