Üvölt bennem valami, ami lelketlen,
egy szörnyfajzat befészkelt lelkembe.
Bánt, sír, dühöng, hogy megtegyem,
parancsát számtalanszor megszegem.
Mit tegyek, ha veszítek egyszer,
és belőlem lesz a gyilkos fegyver?
Az nem lehet, ezt nem engedem,
nem veszthetek, megtartom emberségem.
Ha egyszer kiszabadul, mindennek vége,
elszáll a szívem felhőtlen békessége.
Most még be van zárva, lelkem kamrájába,
ő nem hajthat a gonosznak igájába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése